A PUSZTAMIZSEI HORGÁSZ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, a Pusztamizsei Horgász Egyesület (továbbiakban „egyesület”) az alábbiak szerint módosítja, illetve egységes szerkezetbe foglalja az egyesület Alapszabályát.

I. FEJEZET

AZ EGYESÜLET ADATAI

1. § Alapadatok

Az egyesület alapítása:

Az egyesület jogutódja a Tolbuchin Mgtsz. Horgász Egyesületnek

Alapítva 1981. január 7-én

Az egyesület neve:            

Pusztamizsei Horgász Egyesület

Az egyesület rövid neve:            

Pusztamizsei HE.

Az egyesület székhelye:

5141 Jásztelek, Dobó Katica út 20. szám

Nyilvántartási száma:

FM 58/1981

Cégbírósági bejegyzés száma:

60171/1989 (Szolnok)

Az egyesület adószáma:

19867579-1-16

Az egyesület működési területe:

Pusztamizsei Zagyva-Holtágak (Jásztelek)

víztérkód: 000741

Az egyesület vízterülete:

Az egyesület csak vízkezelő és az alábbi vízterületeket bérli Jásztelek Község törzsvagyonából:

‒  0178. hrsz-on: 2,379 Ha

‒  0195. hrsz-on: 5,3833 Ha

Az egyesület pecsétje:

     1. Kör alakú:

• félkör alakban felül: PUSZTAMIZSEI Horgász Egyesület

• alatta: 644. /szám/
• félkör alakban alul: Jásztelek
• felette: 1981 /évszám/
• középen: stilizált ponty

     2. Téglalap alakú:

• első sorban: 644. Törzsszámú
• második sorban: PUSZTAMIZSEI
• harmadik sorban: Horgász Egyesület Jásztelek
• negyedik sorban: 5141 Jásztelek, Dobó Katica u. 20.
• ötödik sorban: Adószám: 19867579-1-16

II. FEJEZET

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

2. § Az egyesület célja

• A tagjai részére horgászati lehetőség biztosítása.
• Az egyesületi tagok horgász érdekeinek képviselete és védelme.
• Tagjainak a társadalmi együttélés és sporthorgász erkölcs, etika szabályainak tiszteletben tartására, a természet szeretetére és védelmére nevelése.
• A horgászsport fejlesztése és népszerűsítése.
• A hal élőhelyének védelme, a halak és a halállomány védelme.
• A Pusztamizsei Zagyva-holtágak ökonómiájának megőrzése, kiemelt figyelmet fordítva a parlagfű és idegenhonos növények, halak gyérítése és irtása érdekében.

 

3. § Az egyesület tevékenysége

• Működésében önálló, feladatait a törvények és hatályos jogszabályok betartásával végzi.
• Gazdálkodik a befizetett tagdíjakkal, saját vízterületi engedélyekkel, és az egyéb bevételeivel, kezeli és fenntartja az egyesület tulajdonait, működteti az egyesületet.
• Pályázatok útján anyagi bevételi források megszerzésére tevékenykedik.
• Biztosítja tagjai számára a horgászattal összefüggő jogszabályi változások és más rendelkezések elsajátítását.
• Rendszeres és tervszerű halgazdálkodást folytat a kezelésében lévő vízterületeken.
• Kiemelt figyelmet fordít a prevencióra, különös tekintettel a parlagfű és idegenhonos növények, halak gyérítésére és irtására.
• Biztosítja a halállomány védelmét, valamint a horgászatra és a természetvédelemre vonatkozó jogszabályok, előírások, az Országos Horgászrend és az Egyesületi Horgászrend szabályainak megtartását. Fellép az orvhorgászat és az orvhalászat ellen.
• Halfogó versenyeket rendez, segíti és biztosítja a versenyzők felkészülését és részvételét a megyei versenyeken.
• Kiemelt figyelmet fordít a gyermek- és ifjúsági horgászok nevelésére. Aktív propaganda és szervezőtevékenységet folytat az ifjúsági horgászsport fejlesztése érdekében.

III. FEJEZET

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

4. § Az egyesület tagjai

1. Az egyesületnek a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján mindenki tagja lehet, amennyiben kizáró vagy korlátozó ok nem áll fenn.

2. Nem lehet az egyesületnek olyan személy a tagja, aki az állami horgászjegy váltásának tilalma alatt áll, illetve az, aki a közgyűlés által fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetés hatálya alatt áll.

3. Az egyesületnek az alábbi tagjai lehetnek:

a) rendes tag,

b) pártoló tag,

c) tiszteletbeli tag.

4. Rendes tag: az egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését vállalja, és felvételének nincs jogi akadálya.

5. Pártoló tag: az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az egyesülettel kötött megállapodásban az egyesület alapszabályát elfogadja, valamint a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének teljesítését, így különösen az egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatását vállalja.

6. Tiszteletbeli tag: az egyesület tiszteletbeli tagjává az a természetes személy választható meg, aki az egyesület, illetőleg az egyesület tagjai által folytatott valamely közhasznú tevékenység kiteljesítése érdekében legalább egy évtizeden át kiemelkedő tevékenységet végzett, és nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatását, valamint alapszabályának elfogadását. Tiszteletbeli tag választására kizárólag a közgyűlés jogosult.

7. Az egyesület rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet. A személyi nyilvántartás nem nyilvános, annak adatbázisát közzétenni nem lehet.

5. § A tagsági viszony keletkezése

1. Az egyesület tagjává olyan természetes személy válhat, aki

a) nyilatkozik a belépési szándékról

b) elfogadja az egyesület céljait

c) az alapszabály alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja.

2. A belépési kérelem elfogadásáról a vezetőség határoz. A hozott határozatot, a felvételt kérővel – elutasítás esetén írásban és indoklással – közölni kell.

3. A belepési szándékot kinyilvánított természetes személy a tagsági díj megfizetésének teljesítésével válik taggá.

6. § A tagsági viszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépés az azt tartalmazó nyilatkozat kézhezvételével lép hatályba.

3. Ha a tag nem felel meg az alapszabályban rögzített feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

4. Az egyesületből történő kizárást csak a közgyűlés által, fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A kizárt tag nem mentesül a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnnek azonban a tagságból eredő jogai. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A határozatot az érdekelt a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidővel a Szolnoki Törvényszékhez benyújtott keresettel megtámadhatja.

5. Törléssel szűnik meg a tagság a tag halála esetén, illetve ha a tag a tagsági díjának fizetését két évnél hosszabb ideig elmulasztja.

7. § A tagok jogai

• Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg.
• A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.
• A rendes tag jogai:

a) az egyesület útján állami horgászjegyet igényelni,

b) az állami horgászjegy birtokában területi jegyet váltani, és az abban feltüntetett vízterületen horgászni,

c) az egyesület rendes tagja jogosult választani és a tisztségviselő személyére javaslatot tenni,

d) az egyesület rendes tagja – ha a törvényes feltételek fennállnak – tisztségviselőnek választható,

e) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

f) észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesület működésével kapcsolatban,

g) meghatározott feltételekkel használhatja az egyesület eszközeit,

h) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

• A pártoló tag jogai:

a) személyesen – jogi személy a képviselője útján – tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, rendezvényein,

b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,

c) külön megállapodás alapján – az általa vállalt hozzájárulással arányosan – részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

• A tiszteletbeli tag jogai:

a) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, rendezvényein,

b) javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban,

c) részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.

8. § A tagok kötelezettségei

• Az egyesület tagjait egyenlő kötelezettségek terhelik.
• Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
• Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
• A rendes tag kötelezettségei:

a) az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása,

b) az egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,

c) a tagdíj megfizetése,

d) a fogási napló előírás szerinti vezetése

e) az egyesület vagyonának megóvása,

f) a víz és a vízpart környezetének megóvása.

• A pártoló tag kötelezettségei:

a) az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása, illetve betartatása,

b) az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,

c) a vállalt hozzájárulás megfizetése.

• A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

a) az egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a vezető szervek határozatainak betartása,

b) az egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,

c) az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása.

IV. FEJEZET

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

9. § A közgyűlés összehívása

• Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
• A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
• A közgyűlést a vezetőség hívja össze.
• A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha

a) a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi;

b) a Felügyelő Bizottság kezdeményezi;

c) a bíróság elrendeli.

• A közgyűlés időpontjáról, helyéről, tervezett napirendjéről a tagokat a legalább közgyűlés időpontját 15 nappal megelőzően írásban értesíteni kell. Írásbeli értesítésnek számít az egyesület honlapján és egyidejűleg az egyesület hirdetőtábláin illetve postai úton történő értesítés.
• A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 10 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
• A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
• A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és a vezetőségen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

10. § A közgyűlés határozatképessége, napirendje
    

• A közgyűlésen minden – éves tagdíját a közgyűlés kezdetéig befizetett – rendes tag egy-egy szavazattal rendelkezik.
• A szavazati jogot a természetes személy tag személyesen gyakorolhatja.
• A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.
• Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést ugyanazon a napon, 30 perc elteltével kell megismételni az eredetivel azonos napirendi pontokkal. Az ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban – a távolmaradás következményeire történő figyelmeztetés mellett – a megismételt közgyűlés időpontja is feltüntetésre került.
• A közgyűlés napirendjét – a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően – a közgyűlés fogadja el, a vezetőség által megküldött tervezett napirend, valamint a szavazásra jogosultak által tett helyszíni javaslatok alapján.

11. § A közgyűlés hatásköre

• A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület célkitűzéseinek elfogadása,

b) az alapszabály megállapítása és módosítása,

c) az egyesület jogutód nélküli megszűnésének, valamint jogutóddal történő megszűnésének (egyesülés, szétválás) elhatározása,

d) az egyesület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása,

e) az egyesület éves tevékenységéről szóló vezetőségi és a Bizottsági beszámolók elfogadása,

f) az előző évi vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerinti beszámoló és kiegészítő melléklete, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása,

g) a tárgyévi költségvetés elfogadása,

h) az egyesület fejlesztési programjának megállapítása és módosítása,

i) az egyesület tagjaira kiterjedő hatályú szabályzatok megállapítása és módosítása,

j) országos szövetség(ek)be, továbbá más szervezetbe való belépés, illetve az onnan történő kilépés jóváhagyása,

k) másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása,

l) a tiszteletbeli tag megválasztása és a tiszteletbeli tagság visszavonása.

• A közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá minden olyan kérdés, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy a közgyűlés a saját hatáskörébe von.

12. § A közgyűlés határozathozatala

• A közgyűlés határozatképességét a levezető elnök állapítja meg.
• Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
• Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
• A közgyűlés a hatáskörébe tartozó egyéb határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő, szavazásra jogosultak több mint felének szavazatával (a továbbiakban: egyszerű többség) hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
• A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a jelenlevő szavazásra jogosultak több, mint 50 %-a indítványozza. Titkos szavazás szavazategyenlősége esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerű többségi döntés nem születik.
• Személyi kérdésekben a legtöbb szavazatot elnyert személyek a szavazatok sorrendjében kerülnek megválasztásra. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg egyszerű többségi döntés nem születik.
• A közgyűlésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők számarányának feltüntetésével.
• A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.
• A közgyűlés jegyzőkönyvét 30 napon belül a felügyeleti szervnek meg kell küldeni.
• A közgyűlés és a vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. E rendelkezés alkalmazásában nem minősül előnynek a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

13. § A tisztségviselők választása

• Az egyesület tisztségviselője az lehet, aki:

a) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

b) magyar állampolgár.

• Az egyesület tisztségviselőjévé olyan nagykorú személy választható, aki megfelel a hatályos jogszabályokban foglalt fenti rendelkezéseknek, és erről a megválasztásakor, a tisztség elfogadásával együtt írásban, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik.
• A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, de a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből is.
• A vezető tisztségviselők megbízatása öt évre szól. Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis.
• Az időközben megüresedett tisztviselői helyre megválasztott képviselők mandátuma a tisztújítás időpontjáig tart.
• A tisztségviselők választásának előkészítésével kapcsolatos szabályok:

a) a vezetőség az esedékes tisztújítás előkészítésére háromtagú munkabizottságot (a továbbiakban: jelölőbizottság) hoz létre;

b) a jelölőbizottság a tagok által a tisztségviselők személyére tett írásbeli javaslatokat a közgyűlés időpontját 15 nappal megelőzően összegzi;

c) a tisztségviselői hely(ek)re jelölt személynek a jelölőbizottság megkeresésére írásos nyilatkozatot kell tennie a jogszabályi feltételeknek való megfelelésről és a jelölés elfogadásáról, több tisztségre jelölése esetén az elfogadás sorrendjéről is, ehhez a nyilatkozathoz a tisztségre megválasztott személy kötve marad;

d) a jelölőbizottság a nyilatkozatok alapján felállítja az előzetesen jelöltek listáját, a közgyűlés időpontját legkésőbb 10 nappal megelőzően közzéteszi az egyesület tájékoztatási felületein.

14. § A vezetőség

• Az egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a vezetőség irányítja. A vezetőség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.
• A vezetőség létszáma 7 fő.
• A vezetőség tagjai:

a) az elnök,

b) az elnök helyettes

c) a titkár

d) a gazdasági vezető

e) további 3 vezetőség tag.

15. § A vezetőség feladat- és hatásköre

• A vezetőség a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések kivételével az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv.
• A vezetőség feladata és hatásköre különösen:

a) a közgyűlés összehívása, előkészítése és lebonyolítása,

b) az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,

c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése,

d) bizottságok létrehozása, beszámoltatása,

e) a bizottságok tagjainak az esedékes tisztújító közgyűlésig történő megbízása, beszámoltatása és visszahívása,

f) az egyesület fegyelmi szabályzatában meghatározott elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlása,

g) az egyesület fejlesztési terveinek, éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása,

h) az egyesület versenynaptárának, rendezvénytervének jóváhagyása,

i) az egyesület versenyzőinek versenyre történő nevezésének jóváhagyása,

j) az egyesület eredményes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése,

k) a tagfelvételi kérelmek elbírálása,

l) az egyesületi tagdíj illetve a területi engedélyek éves díjának megállapítása

m) az egyes személyek tagdíj mérséklésének, elengedésének vagy más díjkedvezményének meghatározása,

n) a kezelésében lévő vízterületeken való gazdálkodás, és a halgazdálkodási tervben meghatározott halasítás,

o) a kezelésében lévő vízterületek horgászrendjének meghatározása,

p) megfelelő fedezet birtokában döntés a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról,

q) döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy a közgyűlés a vezetőség hatáskörébe utal.

• A vezetőség tevékenységéről az egyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

16. § A vezetőség határozathozatala

• A vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.
• A vezetőségi ülést össze kell hívni, ha azt az elnök, az elnök helyettes, vagy legalább 3 vezetőségi tag kéri.
• A vezetőség ülései nem nyilvánosak.
• A vezetőség üléseire a választott vezetőségi tagokon kívül meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.
• A vezetőség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnök helyettes hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről 5 nappal korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben az elnök/elnök helyettes ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.
• A vezetőség határozatképes, ha tagjainak több mint fele részt vesz az ülés munkájában. Határozat-képtelenség esetén az ülést 8 napon belül az eredeti napirendi pontokkal újból össze kell hívni.
• Amennyiben a vezetőség létszáma 50% alá csökken, a hiányzó tagok megválasztására 90 napon belül közgyűlést kell összehívni.
• A vezetőség a határozatait a résztvevők egyszerű többségével nyílt szavazással
• A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a szerinti közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

• A személyes részvétellel megtartott a vezetőség ülésen jelenléti ívet és feljegyzést kell készíteni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint sorszámozva a hozott határozatokat. A feljegyzést az ülés levezető elnöke írja alá.

17. § A vezetőség tagjainak általános jogai és kötelezettségei
    

• A vezetőség tagjainak általános jogai:

a) a vezetőség üléseken és a vezetőség határozatainak meghozatalában való részvétel,

b) észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban,

c) felvilágosítás kérése az egyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben,

d) javaslattétel közgyűlés, vezetőségi ülés összehívására,

• A vezetőség tagjainak általános kötelezettségei:

a) megbízás alapján az egyesület képviselete,

b) az egyesület határozatainak betartása, végrehajtása,

c) kijelölés alapján folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival,

d) beszámolás a vezetőség vállalt egyéni feladatok végrehajtásáról.

• A vezetőségi tagság megszűnik:

a) a mandátum lejártával,

b) lemondással,

c) elhalálozással,

d) az egyesületből való kizárással,

e) ha a megválasztást követően bármely, jogszabályban előírt kizáró feltétel bekövetkezik.

18. § Az egyesület elnöke
    

• Az elnök az egyesület vezető tisztségviselője, aki

a) az egyesületet teljes körűen képviseli,

b) biztosítja az egyesület folyamatos működtetésének személyi és tárgyi (anyagi-) feltételeit,

c) szerződéseket, megállapodásokat köt,

d) engedélyezi a kifizetéseket,

e) elnököl az egyesület közgyűlésein és a vezetőség ülésein,

f) ellátja a közgyűlés és a vezetőség által rábízott feladatokat.

• Az elnök tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.
• Az elnök képviseleti vagy egyéb hatáskörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vezetőség más tagjára is átruházhatja.

19. § Az egyesület elnökhelyettese

• Az elnökhelyettes az egyesület vezető tisztségviselője, aki

a) az egyesületet teljes körűen képviseli,

b) akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt.

• Az elnökhelyettes az elnök általános helyetteseként minden olyan feladatot ellát, amely nem tartozik sem az elnök, sem valamely vezetőségi tag kizárólagos hatáskörébe, így gondoskodik különösen

a) az egyesület infrastruktúrájának kialakításáról, fenntartásáról és fejlesztéséről,

b) felszerelések, eszközök beszerzéséről,

c) a közgyűlések és értekezletek technikai lebonyolításáról.

• Az elnökhelyettes tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

20. § Az egyesület titkára

• A titkár az egyesület vezető tisztségviselője, aki az egyesület napi működtetéséért való felelőssége körében gondoskodik különösen

a) az egyesület eseti képviseletéről,

b) az egyesületi nyilvántartások folyamatos vezetéséről,

c) az egyesület napi levelezésének bonyolításáról,

d) a közgyűlések és a vezetőségi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről.

• Tevékenységét a közgyűlés és a vezetőség döntéseinek megfelelően, az elnök irányítása mellett végzi.
• A titkár tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

21. § Az egyesület gazdasági vezetője
    

• A gazdasági vezető az egyesület vezető tisztségviselője, aki

1. gondoskodik a napi gazdálkodással összefüggő háttértevékenységek (számlák kiegyenlítése, házipénztár működtetése, bizonylatolás, könyvelés) ellátásáról végzi a gazdasági és pénzügyi feladatokat,
2. a vezetőségnek folyamatosan a közgyűlésnek évente számot ad a bevételek és kiadások alakulásáról,
3. okmányolt számadásokat vezet a vagyon és a pénzgazdálkodásokról,
4. évi zárszámadást, a következő évre költségvetési tervezettet készít,
5. közreműködik a tagdíjak megállapításaiban, a tagdíjak beszedésében,
6. a bevételeket a helyi Takarékszövetkezeten befizetve tartja nyílván, illetve utalványozza a kiadásokat,
7. megbízatásokkal ellát állami, valamint szövetségi jegyértékesítéseket, azokkal határidőben elszámol.

• A gazdasági vezető tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

22. § A vezetőségi tag
    

• A vezetőségi tag

a) részt vesz a vezetőség munkájában, segíti annak eredményes működését,

b) az elnökkel egyeztetve ellátja a feladatköre szerinti állandó-, továbbá a közgyűlés és a vezetőség által reá bízott eseti feladatokat.

• A vezetőségi tag tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

23. § A bizottságok
    

• Az egyesület vezetősége egyes feladatok ellátására bizottságokat hozhat létre.
• A bizottságok vezetőit és tagjait a közgyűlés választja.
• A bizottságok feladatait és hatáskörét, továbbá működésük szabályait szabályzatban kell meghatározni.

24. § A Felügyelő Bizottság

• Az egyesület jogszerű működését és gazdálkodását a közgyűlés által választott Felügyelő Bizottság ellenőrzi.
• A Felügyelő Bizottság tagjaira, a bizottsági tagság keletkezésére és megszűnésére ugyanazok a szabályok irányadóak, amelyeket az alapszabály az egyesületi tisztségviselőkkel kapcsolatban ír elő.
• A Felügyelő Bizottság létszáma három fő.
• A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
• A könyvelési módnak megfelelő éves zárást a felügyelő bizottság elnöke ellenjegyzi.
• A felügyelő bizottság az éves ellenőrzésről készült jelentéséről köteles a közgyűlést tájékoztatni.
• A felügyelő bizottság köteles a vezetőséget, illetve szükség esetén a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a vezetőség, vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

• A felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – a vezetőséget, illetve szükség esetén a közgyűlést össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőség, illetve szükség szerint a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
• Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
• Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) az egyesület elnöke, vagy vezetőségi tagja,

b) az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy

c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója

• A felügyelő bizottság tagja, illetve az annak jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt, illetve arra jelölték.

25. § A Fegyelmi Bizottság

• A Fegyelmi Bizottság létszáma három fő.
• Tagjaira, a bizottsági tagság keletkezésére és megszűnésére ugyanazok a szabályok irányadóak, amelyeket az alapszabály az egyesületi tisztségviselőkkel kapcsolatban ír elő.
• A fegyelmi bizottság elnök és két tagja az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.
• Fegyelmi Szabályzat alapján végzi a munkáját.
• Első fokon jár el tagokkal szemben fegyelmet sértő események kapcsán.
• Tagviszonyt nem szüntethet meg.
• A fegyelmi bizottság kivizsgálásait, döntéseit az egyesület vezetőségéhez továbbítja nyilvántartásba vétel céljából, vagy a másodfokú eljárás lefolytatása érdekében.
• A fegyelmi bizottság az éves közgyűlésen számot ad munkájáról, az egyesületben tapasztalt fegyelmi helyzetről.

26. § A Jelölő Bizottság

• Az egyesület tisztújító közgyűlését megelőző közgyűlésen Jelölő Bizottságot kell felállítani.
• A jelölő bizottság tagjainak száma 3 fő.
• Megbízatásuk egyszeri esetre szól.
• A bizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg a vezetőség, felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjai.
• A Jelölő Bizottság köteles gondoskodni az egyesület tagjai véleményének megismeréséről, a javaslatok minél szélesebb körből történő gyűjtéséről.
• A javaslatok összesítése alapján a Jelölő Bizottság összeállítja a tisztségviselőkre és a bizottsági tagokra beérkezett jelölési listát.
• A Jelölő Bizottságnak legkésőbb a választás napját 10 nappal megelőzően, el kell készítenie a jelöltek közgyűlés elé terjesztendő névsorát.

V. FEJEZET

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

27. § Az egyesület megszűnésének általános esetei
    

• Az Egyesület megszűnik, ha

a) legfőbb szerve a jogutód nélküli megszűnésről határoz,

b) legfőbb szerve a jogutóddal történő megszűnésről határoz (egyesülés, szétválás),

c) a bíróság feloszlatja,

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését,

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

28. § Az egyesület megszűnése jogutódlással
    

• Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
  

29. § Az egyesület megszűnése jogutód nélkül
    

• A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

30. § Rendelkezés a vagyonról az egyesület megszűnése esetén

• Az egyesület megszűnése esetén a vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik.
• Ilyen rendelkezés hiányában a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon csak horgász célokra használható fel, a tagok között fel nem osztható.

VI. FEJEZET

AZ EGYESÜLET JOGI SZEMÉLYISÉGE ÉS VAGYONA

31. § Az egyesület jogállása

• Az egyesület jogi személy.
• Az egyesület non-profit szervezet.
• Az egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, nem is támogat, és ezt a jövőre nézve is kizárja.
• Önként és önálló tagként tagja a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének.
• Bekapcsolódik az országos Horgász Szövetség munkájába, küldöttel képviselteti magát a Horgászok Szövetségében.

32. § Az egyesület működése

• Az egyesület bevételei tagdíjakból, területi jegybevételekből, az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő egyéb bevételekből, gazdálkodási tevékenységből eredő egyéb bevételekből, kamatokból, adományokból és támogatásokból állnak.
• Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel.
• A tagok csak a tagdíjat és egyéb díjakat kötelesek az egyesületnek megfizetni, az egyesület tartozásaiért nem felelnek.
• Az egyesület megszűnése, feloszlása esetén a fennmaradó tiszta vagyon csak horgász célokra használható fel, a tagok között fel nem osztható.

33. § Az egyesület felügyelete

• Az egyesület felett a törvényességi felügyeletet az illetékes Bíróság, Ügyészség látja el.
• A törvényességi felügyelet körében az Egyesületre háruló feladatok (adatközlés, stb.) meghatározására, a Magyar Jogszabály az „ Egyesülési jogról , a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló CLXXV. Törvény 2011.” előírásai az irányadók.
• A személy(i) és a jogszabályi változásokat is magába foglaló Alapszabály módosítást, az éves gazdálkodást összefoglaló mérleget és eredmény-kimutatást, minden évben a meghatározott határidőig, a felügyeleti szervnek kell megküldeni.

ZÁRADÉK

Az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek, illetőleg az Alaptörvénynek a hatálya alatt áll, a jogszabályok előírásait az Egyesület magára nézve kötelezőnek ismeri. Ezt az alapszabályt az egyesület Közgyűlése a 2015. március 01. napján megtartott közgyűlésen fogadta el.

A Cnytv. 38.§ (2) bekezdés alapján, a Pusztamizsei Horgász Egyesület képviseletében – Borsányi Attila elnök –

i g a z o l o m,

hogy a Pusztamizsei Horgász Egyesület Alapszabályának egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a közgyűlés által 2015. március 01-én elfogadott alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Az Alapszabály felülvizsgálatára és átdolgozására az új Ptk. jogi személyekre, egyesületekre vonatkozó szabályaira, valamint a Civil tv. időközi változásaira tekintettel került sor.

Jásztelek, 2015. március 01.

 

A továbbfejlesztett /módosított/ alapszabályt az egyesület éves közgyűlése 2015. március 01-én megtárgyalta és elfogadta. Egyben az 1980. dec. 29.-i, az 1984. évi, a 2004. június 27.-i, a 2010. március 07.-i valamint a 2012. február 26-ai alapszabályt hatályon kívülre helyezte.

Jásztelek, 2015. március 01.