Pusztamizsei Természetvédelmi Terület

Jásztelek

A 70 hektáros területnek nagyobb része erdő, mely főként keményfás ligeterdőkből és ártéri tölgyesekből áll össze. Valószínűleg még a Zagyvát kísérő út sorfái lehettek azok a 300 évnél is idősebb tölgyek, melyeknek törzskerülete a 4-5 m-t is meghaladja.

Az erdők lágyszárúakban és bokrokban gazdagok. A szarvasbogár, orrszarvúbogár és cincérfajok szaporodásához feltétlenül erdőkre van szükség. A szarvasbogár különösen kötődik a tölgyfákhoz, és ez az erdő a legnagyobb ismert élőhelye a megyében.

A madárvilága is igen gazdag. Gyakran kerül szem elé a karvaly, a galambász héja, a nyitott részek fölött egerészölyv és vörös vércse köröz, az odvasodó fákban nagy és kis fakopáncs vés magának odút, de szintén odúlakó a zöldküllő és a nyaktekercs is. A sárgarigó ágvillákba szövi nyitott zacskó alakú fészkét, míg a mezei poszáta, a barátka, a füzikék és a fülemülék a bokrosok lakói.

A nyitottabb részek peremén, ahol kökény-és galagonyabokrok tenyésznek, rovarzsákmányukra leső tövisszúró gébicsekkel találkozhatunk. E faj – ugyanúgy, mint rokona, a kis őrgébics – mindent megfog, amivel csak elbír, de a tövisszúró gébicsnek van még egy érdekessége is, amelyről nevét kapta: elpusztított zsákmányait, köztük gyíkokat, egereket, pockokat mintegy húsraktárként a szűkösebb időkre tövisekre húzgálja. Az előrelátó madár fiókái esős időben sem szűkölködnek. Télen süvöltő, fenyőpinty, fenyőrigó és léprigó jelenik meg a területen. A tavaszi vonuláskor előkerülnek a nagytestű sasfélék is.

De nem csak erdőket találunk itt, hanem ártéri mocsárréteket, valamint nedves kaszálóréteket is. Itt találkozhatunk a vízi hídőrrel, a békabuzogánnyal, a réti füzénnyel. A legváltozatosabb élővilág mindig a különböző típusú élőhelyek találkozásánál alakul ki. Így a vizes élőhelyek környékén találkozhatunk a tarajos és a pettyes gőtével, az erdei és a mocsári békával, a vöröshasú unkával; a hüllők közül a vízisikló és a mocsári teknős a gyakori.

Itt is a madarak a leglátványosabbak, legkönnyebben megfigyelhetők. Szürke és vörös gémet, bakcsót, szárcsát, csörgő és tőkés récéket gyakran láthatunk, ám a bölömbikát – rejtőzködő életmódja miatt – csak hajókürtre emlékeztető hangja alapján ismerjük föl. E terület a Holt-Zagyvával tájképileg is értékes, felidézi a folyamszabályozás előtti időket.

Megközelíthető a Zagyva bal partján, Jászberénytől 8 km-re. Még egy érdekességet találunk itt: ez a Holt-Zagyva déli részénél az egykor Portelek felé menő lóvasút hídja, melyen még a síneket is ott találjuk.

A TV-ben is látható hazai turizmus sorozat egyik része kiemelten foglalkozott a Pusztamizsei Természetvédelmi Területtel. Az egyesületről valamint a környék bemutatásáról szóló rövid filmet ide a linkre kattintva megnézheti. (aktuális ide vonatkozó részek a 27. perctől kezdődnek)