Get Adobe Flash player

Jásztelek község története

Jásztelek a Jászság közepén, a Zagyva és Tarna vizeinek összefolyásához közel fekszik. Élővize a Zagyva. A település a 32-es főúton érhető el.

jtelek1

Az első írásos feljegyzés 1449-ben készült róla, amikor Hunyadi János Barthalyos Imrének adta Mihálytelkét. Ezt a nevet viselte a település egészen 1901-ig. A Mihálytelke monda szerint a falu a török időkig Fügedhalmánál volt, de egy Bak Mihály nevezetű pásztorember a vízhiány miatt a Zagyva mellé terelte a nyáját, ezzel alapította meg a mai települést. XVI. századtól a Jászság teljes jogú tagja. 1953-ban az addig egyházi tulajdonban lévő pusztamizsei határrészt is a községhez csatolták.
Jelenleg 1758 fő él e gyönyörű, védett természeti környezettel ölelt faluban.

jtelek3

A község megélhetését kezdetektől fogva a mezőgazdaság (földművelés, állattenyésztés) biztosította, bár 1960-ban sokan hagyták el Jásztelket, hogy ipari üzemekbe menjenek. Az ipar ma sem jelentős, eddig sem volt az, de a kereskedelmi és vendégipari ellátottság jó, a szolgáltatások sokrétűek.

1993 és 1994 nyarán Jásztelek határában régészeti ásatások folytak. Az archeológusok a mezolit (középső kőkori) rétegben egy 5,20 m átmérőjű vadászkunyhót találtak. Az épület valószínűleg Kr. e. 7000-ből maradt fenn, ezzel az Alföld legidősebb építménye.

jtelek4

1996 októberében nyílt meg a Tájház, az Önkormányzat által megvásárolt Kiscsatári – féle házban. Ez az nádtetős épület a falu legöregebbjei közül való, közel kétszáz éves. A faluból összegyűjtött régi berendezési tárgyakkal, használati eszközökkel enteriőr jelleggel berendezett házacska a XIX. század eleji paraszti lakás belsejét mutatja be.

jtelek6 jtelek5

 

A Jászság

A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület. Természetföldrajzilag az Alföld északi részén, a Tarna és a Zagyva folyók völgyében, az Északi-középhegységtől délre helyezkedik el. Nyugatra a Gödöllői-dombságig, keletre a Tiszáig, délre Szolnokig terjed, míg északról a Mátra határolja.

A XIII. században, a jászok betelepedése idején a területen nagy kiterjedésű, vadakban, madarakban gazdag ligeterdők nőttek; jellemző fafajaik a szil, fűz, tölgy, kőris és nyár voltak. Az Északi-középhegység felől a Tisza felé tartó Tarna és Zagyva mellett a laposokon óriási lápos-mocsaras területek alakultak ki gazdag vízi világgal.

Az 1700-as évek végén elkezdett árvízvédelmi szabályozások és belvízelvezető tevékenység következtében a mocsaras táj folyamatosan átalakult. A török időkben a mocsaras részekről a fákat is kiirtották, ekkor alakult át igazi pusztává.

A 18-19. században folyamatosan vándoroltak ki a pusztákba és a Duna-Tisza közébe, mivel akkor a Jászság, a Kiskunság és a Nagykunság egy közigazgatási kerületbe (Jászkun Hármas Kerület) tartozott. Ennek a székhelye Jászberény volt, amit ezért is hívnak a „jászok fővárosának”.

A Jászság külön tájegység a nagy magyar Alföldön a földrajzosnak; külön kultúrájú népcsoport a néprajzosnak; külön joggal felruházott terület a jogtörténésznek; külön fejlődésű terület és nép a történésznek. Olyan terület, táj, népesség,amelynek a környezettől eltérő voltát soha senki nem tagadta. Maguk a terület lakói pontosan ismerik a Jászság határait, elkülönítik magukat a nem jászoktól. A Jászságot övező települések népe határt von önmaga és a jászok közé, s másnak tudja őket. A mai jászsági lakosság és a 13. században a területre beköltözött iráni (oszét) eredetű jászok között genetikus kapcsolat van. Számos család leszármazottja az egykori beköltözőknek. A jász lakosság a viharos évszázadok (Török hódoltság, Rákóczi-szabadságharc) során soha nem semmisült meg teljesen. Néhány család mindig itt maradt, tovább folytatva az életet, megőrizve a tájhoz egyre jobban hozzáidomuló kultúrát. A jászok többsége a török időkben is folyamatosan lakta a Jászságot, időleges és részleges elmenekülései, az egyes községek elpusztulása ellenére. A török idők után is a jász nép folyamatosan őrizte zártságát, a beköltözőket magukba olvasztották, hasonlították.

További részletes információk a www.jaszsag.hu weboldalon találhatók.

 

SZÁLLÁSLEHETŐSÉG

Mizse Motel

A Mizse Motel Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Budapesttől 90 km-re a Jászberény és Szolnok között lévő 32. számú főközlekedési út mellett Jásztelek község határában a községet Szolnok felé elhagyva az úttól mintegy 800 méterre a csodálatos Pusztamizsei Természetvédelmi terület szélén fekszik.

mm1 mm2

A Motel jelenleg 11 szobával üzemel saját termálforrással, termál medencével, szaunával, csónakázási valamint horgászási lehetőséggel rendelkezik A Motel mellett zárt területen 1,5 ha területű park található, a gépkocsival idelátogató vendégek részére, zárt, fedett parkoló biztosított.

mm3 mm4

A Mizse Motelben és a kapcsolódó természetvédelmi területen csodálatos környezetben nyugodt pihenést és kikapcsolódást biztosítunk idelátogató vendégeink számára.

mm6 mm5

A Motel közvetlenül a Holt-Zagyva partján fekszik, ennek következtében kiváló horgászati lehetőséggel rendelkezik. A horgászvízben vadvízi és részben telepített halállomány található, így többek között ponty, csuka, harcsa, compó, amur, kárász stb. A holtág csodálatos élővilággal és a környezete gazdag madárvilággal rendelkezik. A vízben találhatók mocsári teknősök, vízi siklók és vidrák, kerekes rákok, továbbá vadkacsák, szárcsák, gémek és kócsagok.

mm7

További információ: www.mizsemotel.hu

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

FRISS INFO

Telepítés a holtág I-II. szakaszán

KÖZELGŐ ESEMÉNYEK

Március 31.

Társadalmi – és erdőtakarító nap

KALENDÁRIUM


Naptár


IDŐJÁRÁS


TÁMOGATÓINK

 
LÁTOGATÓK

IP